Talán annyit tennék hozzá Medvegy Anna élménybeszámolójához, hogy az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban Apáthy István úrtól is hallottunk érdekes előadást, melyben beszélt például arról az ESA által támogatott BME-s hallgatói kutatócsoportról, akik sikeres ballonkísérleteket végeztek Svédország északi részén.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMI Ûrfizikai és Ûrtechnikai Osztályának vezetője, Erdős Géza úr a következő űrkutatási témákról beszélt, melyekben részt vesz/vett az osztályuk:
– Az Ulysses űrszondán végzett munkájukról, amelyet 1992-ben bocsátottak fel a világűrbe és 19 évig működött. Az ESA a helioszféra 3D-s vizsgálatát végezte.
– A 4 db Cluster űrszondáról, amelyek 2000 óta működnek, és egy magyar adatbank gyűjti a Föld környezetének 3D-s vizsgálati eredményeit.
– Az Obsztanovka kísérletről, amely az űridőjárást vizsgálja.
– A Venus Express űrszondával végzett plazmamérésekről és az oxigénszökés méréséről.
– A Cassini űrszondáról, amelyet az USA üzemeltet 1997 óta. A Szaturnuszhoz 2004-ben ért, és azóta vizsgálja a második legnagyobb holdjával, a Titannal együtt.
– A Rosetta űrszondáról, amelyet Ariane-5-ös hordozórakétával bocsátottak föl a világűrbe 2004-ben, és 2014. november 1-jén szállt le Philae egysége a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösre.
– A Wigner RPC Plasma Consortiumról.
Majd szó esett azokról a megvalósítandó űrkutatási projektekről, amelyekbe bekapcsolódott az osztályuk:
– A Solar Orbiter űrszondáról, amelyet 2017-ben szeretnének útjára bocsátani a napkorona vizsgálatára és az aktivitás mérésére az ESA és a NASA szakemberei.
– A BepiColombo Merkúr-szondáról, amelyet szintén 2017-ben indítanak a legbelső bolygó vizsgálatára, amelynek más pályája van, és nincs mágneses tere.
– A JUICE szondáról, amely előreláthatólag 2022-ben kezdi működését a Jupiter holdak mágnesestér- és plazmamérésével. Itt található a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes, melynek mágneses tere a Jupiter mágneses terében van, a Jupiteré pedig a Napéban.
Ezt követően a Számítógépes Anyagtudományi Csoport egyik kutatója, Pusztai Tamás beszélt a következő szilárdtestfizikai kutatásaikról:
– Olvadékcsepp vizsgálata elektromágneses térben. A megszilárdult anyagnak nagyobb a sűrűsége, mint az olvadéknak.
– Mikrogravitációs kísérletek: 150 m magas brémai toronyban súlytalanság szimuláció vagy repülőben végzett szimuláció (2g-s gyorsulással, levett hajtóerővel, tolóerő nélkül).
– Parabolapályán 15 perces repülés.
– Mikroszerkezet-modellezés számítógéppel, amely dendrites szerkezetet mutat.
– Áramlásvizsgálat, amely szerint kívülről indul a megszilárdulás az anyagban.
Végül, de nem utolsósorban Nagy János űrkutatási csoportvezető mesélt a munkájukról.
Utunk végén megmutatták az intézet régi és új szerverközpontját, ahol egy informatikus munkatárs részletesen elmagyarázta a számítástechnikai fejlődés menetét.
Számomra is nagyon érdekesek az intézetekben folyó kutatások. Bízom benne, hogy a közeljövőben én is bekapcsolódhatok valamelyikbe.
Köszönjük az intézetek munkatársainak a kedves fogadtatást és a MANT-nak, hogy lehetővé tette számunkra a látogatást.
Deme Lívia
SZTE földtudomány szakos BSc hallgató