Az Aero Magazin 2019. év végi dupla számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.
Húszéves a Nemzetközi Űrállomás – A 21. század első nagy űrhajózási-űrkutatási programja (Horváth András Ferenc)
Elképesztő mennyiségű kutatási eredmény mellett folyamatos karbantartással 19 ország csaknem 250 űrhajósa dolgozott a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, illetve a mintegy 250 űrsétán az űrállomáson kívül is. Az 1998 és 2011 között 42 űrrepüléssel felszállított hetven nagyobb és 159 kisebb egységből egy hatalmas, 420 tonna tömegű, 74 × 110 méteres óriási űrkomplexumot építettek össze. A különféle modulokat és berendezéseket amerikai és orosz űreszközök vitték fel a 420 km-es magasságú Föld körüli pályára. A hat nagyméretű, lakható, összesen 400 köbméter térfogatú modul fedélzetén 103 országból több mint 2500 tudományos műszer és az űrállomáson kívül több mint félszáz mérőeszköz működik. Az ISS-en csaknem tucatnyi magyar műszerrel lehet(ett) tudományos munkát végezni (Pillék, Tritel, Obsztanovka-elektronikák, Focus kísérlet, élettani eszközök, fantom, stb.) Az űrállomáson asztrobiológiai, csillagászati, űridőjárási, erőforrás-kutatási, meteorológiai, űrélettani, űrtechnológiai és fizikai vizsgálatok zajlanak a folyamatosan fenn lévő, váltott, állandó hatfős személyzettel. Az ISS tevékenysége óriási és pontos szervezési munkát igényel a résztvevő öt űrügynökségtől (NASA, Roszkoszmosz, ESA, a japán JAXA és a kanadai CSA). Az ISS létrehozására még az előző században a szovjet-orosz és az amerikai űrállomások révén nyert tapasztalatok adtak lehetőséget.
Szerzőnk először áttekinti az űrállomások krónikáját – egészen a kezdetektől. Ezt követően a legapróbb részletekig megismerkedhetünk az ISS történetével – egészen a napjainkig. Külön kitér az űrállomás felépítésére, a személyzetek és a terhek fel- és (alkalomadtán) visszaszállításának eszközeire is. Kitér a személyzetek összetételére is – mely nemzetek, hány fővel képviselték magukat, illetve hány női űrhajós teljesített szolgálatot, kik voltak, akik többször is dolgoztak (illetve „űrturistáskodtak”) – az ISS fedélzetén, és mik a „legek” az ISS történetében. A cikknek a legigényesebb szakemberek is hasznát tudják venni. És: összesen 13 pazar színes kép, valamint egy részletes táblázat (az ISS építésének egyes fázisairól) egészíti ki a terjedelmes méretű cikket!
A Kozmosz pavilon – Felújított orosz űrkutatási és űrhajózási kiállítás Moszkvában (Kálmán Béla)
2018 áprilisában nyílt meg ismét a Népgazdaság Eredményeinek Kiállítása és a Roszkoszmosz közös gondozásában az orosz űrkutatás és űrhajózás komplex bemutatója. Elődje először 1939-ben, majd 1954-ben tárta ki kapuit a látogatók előtt. Fordulatokban gazdag az eredetileg szovjet propagandacélokat szolgáló kiállítási komplexum története, amelyet a sztálini időkben terveztek és építettek fel legelőször. 2013 óta ismét kiállítóhely, amelynek a legnagyobb pavilonja a Kozmosz kiállítóház. A kiállításon számos „űrtárgy” (rakéták, kabinok, repülő-, illetve leszállóegységek) eredeti, illetve kicsinyített változata látható, és ezt egészítik ki az egyes mérőeszközök, kutatást szolgáló egyéb berendezések, valamint a bemutatók, vetítések – interaktív monitorok, filmek, szimulátorok – gazdag kép- és hanganyaggal. Külön tematikát képviselnek a Föld körüli, a Holdat és a Naprendszer egyéb égitestjeit kutató berendezések, illetve az embereket is szállító űrhajók. Külön helyen látható „a jövő űrrepülőtere”, illetve a szovjet és orosz űripar tárgyai, az üzemek, illetve azok helyei a térképen. Szerzőnk igazán élményszerű beszámolóval ajándékozott meg bennünket, amely sokakban felébresztheti az érdeklődést, hogy személyesen is ellátogasson erre a kiállításra. Természetesen sok színes kép is kiegészíti a cikket.
– o –
Űrhírek – a H. A. F. és K. B. szerzőpáros összeállításában – számos, színes ábrával illusztráltan –, melyekhez fölhasználták az Űrvilág.hu honlap cikkeit is.
SpaceX és a Starlink jövőre – a földrajzi értelemben is kiterjedt, szélessávú internet elérését célzó számos műholdból álló rendszer tervei;
Cygnus NG–12 – a teherűrhajó sikerrel dokkolt automatikusan az ISS-hez;
A Gateway lakómodulja – a Hold körüli pályára tervezett eszköz feltehetően 2023-ban áll készen a startra – ennek a komplexumnak a lakómodulját külön energia-ellátó és hajtóműegység fogja kiszolgálni;
Orosz fegyverzet-ellenőrző műhold – sikerrel Molnyija-típusú pályára állt az orosz hadsereg számára készített eszköz;
Orjol: új orosz űrhajóterv – a Szojuzokat fogja leváltani ez az űrhajó, amely többször is felhasználható, és mind Föld körüli pályára, mind a Holdhoz repülő változata is lesz;
Űrkutatás napja 2019 – a Nemzetközi Világűrhét legnagyobb hazai eseménye volt a MANT rendezvénye;
Hatvan év távlatából – a Hold megközelítését, kutatását célzó első orosz eszközök – a Lunák – immár hatvan éve, hogy elindultak.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)