Cikkek Műszaki fejlesztések

 

2021.01.20. Irány az űr!

Remove Before Flight (RBF) szalag eltávolítása, avagy hogyan ébresszük fel az alvó műholdat?
 
Korábban már írtunk a BME-n készült, SMOG-P nevű magyar kisműholdról, amely elsőként térképezte fel a Földet körülvevő elektroszmogot és 10 hónap működés után, fél évvel ezelőtt égett el a légkörben, túlteljesítve minden várakozást.
 
Most érkezett egy hír és néhány kép ikertestvéréről, a SMOG-1-ről, amelyet éppen az indításhoz készítettek elő Rómában. Ha minden jól megy, két hónap múlva újabb magyar zsebműhold kering majd a Föld körül!
 
 
smog1   smog1_

---

2020.12.09. Irány az űr!
 
Bár a meteorológiai tél csak december 21-én kezdődik, nekünk a telet a hó jelzi. 
 
Hó + űrkutatás? Nyerő páros! 
 
(Igaz, szerintünk bármi + űrkutatás = nyerő páros, de mi egy egészen kicsit elfogultak vagyunk.)
 
Ezért most a Lechner Tudásközpont cikkét ajánljuk elolvasásra, amely a Sentinel 2A és 2B földmegfigyelő műholdak valós és hamis színes képein mutatja be a november 29-én Magyarországra lehullott első havat.
 
Az űrtávcsövek hamis színes felvételei csodásak, de a Kopernikusz műholdprogramban a Földről készült hamis színes műholdfelvételek is szépek és főleg sokat tanulhatunk belőlük az időjárásról és az éghajlat változásairól. 
 
8-9_20201130_s2b_hernad_volgy_hamis_szines 
sentinel

---

2020,12.07. Irány az űr!

Egy magyar és egy lengyel cég, egy magyar kutatóintézet és egy angol egyetem képviselői figyelik majd izgatottan az Európai Űrügynökség (ESA) Vega VV19 rakétáját az indítóálláson Francia-Guayanában 2021 áprilisában.
 
A RADCUBE műholdat készítő konzorciumnak a magyar C3S Kft. és az Energiatudományi Kutatóközpont mellett a lengyel Astronika nevű cég és a brit Imperial College London a tagja, a konzorcium vezetője a C3S Kft.
 
A hasznos teher, az Energiatudományi Kutatóközpont által kifejlesztett RADMAG műszer az ESA detektorhálózatának lesz a tagja, amelyet az űridőjárás változásainak megfigyelésére hoznak létre.
 
Az Irány az űr! verseny 1. fordulójában tovább nem jutó csapatok részt vehetnek egy kiegészítő feladatban, külön nyereményekért. A feladatot az 1. forduló lezárása (holnap, azaz december 8. kedd, 16 óra) után tesszük közzé.
Ez hogy kapcsolódik a RADCUBE-hoz? A feladat egyik kitalálója és majdani zsűritagja sokat dolgozott azért, hogy az áprilisi indítás elérhető közelségbe kerüljön.

---

2020.12.03. Irány az űr!

Még James Bond főgonosza sem tudta tönkretenni a Golden Eye-ban, 57 év működés után tegnapelőtt mégis összedőlt. Nem várta meg, hogy szétszereljék.
 
Az Arecibo Obszervatórium építésekor, 1963-ban a világ legnagyobb rádióteleszkópja volt. Innen küldték 1974-ben az ún. arecibói üzenetet a Messier 13 nevű gömbhalmaz felé, 1679 bitnyi hasznos tudnivalóval a Földről és az emberiségről.
 
1. kép (CNN): Elszakadt kábelek törték össze a tányér egy részét
2. kép (Wikipedia): A vevőegység, alul a Gregory féle kupolával
3. kép (Wikipedia): Az arecibói üzenet utólag színezett képe

 

---

2020.11.29. Irány az űr!

A heliocentrikus világképe miatt tanainak megtagadására kényszerült tudós ma hajótörötteket ment!
Na jó, ez kicsit kattintásvadász megfogalmazás volt, de tulajdonképpen igaz.
A Galileo, az Európai Űrügynökség (ESA) mára 26-tagú műholdcsaládja által kiszolgált navigációs rendszer ("az európai GPS") a 41 éve működő COSPAR-SARSAT rendszerhez csatlakozva fogja a vészjelzést leadó berendezések jelét és küld segítséget.
 
És hogy mi köze a képen szereplő szép íves épületnek a helymeghatározáshoz? A drónfelvételen a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) látható, amely többek között a GNSS adatokkal foglalkozó kutatóintézet. Magyarország első, és mind a mai napig egyetlen űrkutatási céllal létrehozott intézménye!
 
A második kép a COSPAR-SARSAT rendszer működését mutatja be: mi történik, miután egy bajba került hajó, vagy lezuhant repülőgép jeladója aktiválódik. (forrás: http://www.esa.int/.../Galileo_now_replying_to_SOS...)
Akit érdekel a Galileo navigációs rendszer és a COSPAR-SARSAT rövid, közérthető leírása, itt egy cikk a KGO honlapjáról:

2020.11.17. Irány az űr!

ATL-1=2PQ
A fenti képlet az első magánvállalkozásban - a BME közreműködésével - készült magyar műholdra utal. A SMOG-P (róla egy korábbi posztban már szó volt) utastársa volt az Electron rakétán egy kétszer akkora zsebműhold, az 5x5x10 cm-es ATL-1.
Evvel az aprósággal egy újfajta szigetelőanyag űrbeli viselkedését vizsgálták. A tervezett fél év helyett 10 hónapig működött, kb. 5000-szer kerülte meg a Földet és negyedmillió adatcsomagot küldött a BME antennáira, mielőtt idén októberben belépett a légkörbe.