Űrkorszak - Leszállások a Marson

Három részben járjuk körül, hogy miért is érdekli az emberiséget és ezen belül egyes fontos döntéshozókat a Mars?

I. Leszállások a Marson (Mars-szondák)

A Naprendszer-kutatás talán legizgalmasabb kérdése, hogy a Földön kívül hol található még élet. Mivel a leggyanúsabbnak a Mars bizonyult, ezért az elmúlt több mint 50 évben 49 űrszondát küldtek feléje és tíznek sikerült leszállnia a bolygó felszínére.

Mint kiderült, a Marson régen sűrű légkör, óceánok és folyók ezrei voltak. Az évmilliárdok alatt azonban a légkör elfogyott, a víz pedig belefagyott a talajba...

II. A marsi élet magyar hipotézise

Az MGS űrszonda 1996-1998 között készült, sok ezer nagy felbontású sarkvidéki felvételén felfedezett sötét dűnefoltok azt sugallták egy magyar kutatócsoportnak, hogy ott talán az élet valamilyen formája megtalálható.

A sok ezer dűnefolt vizsgálata azt mutatta, hogy tél végi, tavaszi és nyári feljődésük, a belőlük induló vízlefolyások és az évenkénti hasonló helyen való ismételt megjelenésük akár egyszerű élettevékenység nyomait is jelenthetik.

III. Emberes Mars-expedíciók

Elon Musk, a SpaceX asztronautikai cég vezére holdi és marsi leszálló űrhajók megszállott építője. Az oroszok és az amerikaiak is tervezik az emberes Mars-utazást.

Mi minden jöhet még?

Az előadóról:

Horváth András csillagász, űrkutató.

A Planetárium igazgatójaként (1981-től 2006-ig) hivatalból végzett ismeretterjesztő munkája mellett széles körű írásos és szóbeli ismeretterjesztő tevékenységet is végzett.

Sok száz ismeretterjesztő cikk szerzője, 2000-től az AeroMagazin folyóirat űrkutatási részének szerkesztője, rengetegszer szerepelt szakértőként rádiós és televíziós műsorokban.