MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.11.15
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin október (2014.10.14.)

Az Aero Magazin 2014. októberi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Űrtervek és lehetőségek a jövőben – Előrejelzés tíz évre (Almár Iván)

Az Euroconsult cég tudományos előrejelzést adott ki a jelzett témában. Elsőként a világűrt hasznosítani kívánó vállalkozások esélyeit latolgatja a szerző. Ez egyrészt a múltbeli tapasztalatokra épít: a geostacionárius holdak telepítése és az űrturizmus (amely folyamat mostanában „döcögős”) látszik anyagilag sikeresnek, másrészt a jövőben egyre inkább elengedhetetlenné válik az űrszemét eltakarítása. Ez utóbbi feladatot végző vállalkozás megjelenése a piacon örvendetes lenne – már ha erre lennének gazdaságos módszerek. A cikk az előrejelzésre alapozva részletes adatokat közöl arról, kik/mik lesznek az űripar állami, illetve a magánbefektetői. A szakterületek közt dominál a meglévő rendszerek lecserélése korszerűbbekre (általában távközlési és Föld-megfigyelési vonatkozásban) – ezekben többek közt a katonai berendezések is komoly hányadot képviselnek. A geostacionárius pályára szánt műholdak aránya továbbra is számottevő lesz. Jótékony hatású az űriparban folyó korszerűsítésre az állandó verseny – többek közt az állami, valamint a magánszektor küzdelme.

Érdekes terület a kisbolygók tervezett hasznosítása a nyersanyagok és az erőforrások kitermelése szempontjából. Erre és a szóba jöhető kisbolygók felkutatására máris vállalkozások jelentek meg, bár egyelőre nem sok eszköz létezik a kisbolygók felszíne alá is „betekinteni”, jelenleg csupán a felszín vizsgálatára vagyunk kénytelenek hagyatkozni. Sok apró (sorozatban gyártott) szonda – amelyek a kisbolygóra leszállva „mélyreható” vizsgálatokra is alkalmasak – egyidejű felbocsátása gazdaságosnak tűnhet az elérhető eredmény, a nyersanyag várható értékének függvényében. Nyilván nem kerülhetőek el az előre nem látott problémák és – tekintve, hogy újfajta űrtevékenységről van szó – az egyelőre nem tisztázott jogi kérdések is. Látványos képek egészítik ki a leírtakat.

A Gemini vetélytársa – Ötven éve repült az első többszemélyes Voszhod űrhajó (Kálmán Béla)

Bár a hidegháború űrversenyében az elsőség az emberes űrrepüléssel Gagariné, a többszemélyes űrkabinnal közlekedő űrhajók terén is úttörők akartak lenni a szovjetek. Ennek eredménye a Voszhod űrhajó, amelynek a létrehozását szintén Koroljov főkonstruktőrre bízták. A Vosztoknál alkalmazott megoldásokra alapozott többszemélyes kabin nagyobb tömege nagyobb hordozórakétát is megkövetelt. A fontosabb technikai megoldásokat és újításokat is részletezi a cikk – többek között a sima földet érést biztosító megoldást is, ami az út kritikus momentumának fontos eszköze. Nem volt egyszerű a háromtagú legénység kiválasztása sem – a katonai és a civil változat közül végül az utóbbi valósult meg. Bár a kabin a legénység számára szűkös körülményeket biztosított, mindhárman eredménnyel tettek eleget feladatuknak az első, sikeres landolással végződő, nagyjából 24 órás repülés során. Olvashatunk a három kozmonauta további sorsáról is – mindőjük sorsa másképp alakult.
Amint azt megszokhattuk, szerzőnk a történelmi háttér megvilágításával ezúttal sem marad adós: a Voszhod program bevezető repülését követően a Szovjetunió történelmében fontos változás állt be: leváltották Hruscsovot, akinek utóda, Brezsnyev sokkal kevesebbet tett az űrkutatás előremozdításáért, mint elődje. Az amerikai űreredmények rövidesen túlszárnyalták a szovjetekét, és csupán napjainkban kezd magára találni az orosz űrkutatás. Elsősorban technikai jellegű képek tarkítják a cikket.

Rövidebb cikkek (H. A. – A. I.):

MAVEN – a Mars légkörét kutató NASA-szonda céljának elérésekor a terveknek megfelelően fékeződött le.

Pályára áll a MOM – az indiai Mars-szonda sikerrel állt Mars körüli pályára, ahol fotókat és színképeket készít.

Apollo Machine Shop – a magyar cég 1966-os megalapítása után sok apró, ám fontos feladatokat ellátó precíziós berendezést szállított az űriparnak is – többek között a Hold felszínén is szolgált egyikük. Köszönet illeti Oroszlány Lászlót és Gschwindt Andrást az érdekes, amerikai-magyar űrtechnikai anyagért.

V–1 és V–2 Anglia ellen – Hetven éve vetették be az első csodafegyvereket (Zsák Ferenc)

Bár nem szorosan az űrkutatáshoz kapcsolódik, az Aero Magazin jelen számában olvashatunk egy érdekes és részletekben bővelkedő történelmi visszaemlékezést az először 70 éve bevetett „csodafegyverekről”: a V–1 és V–2 rakétákról. A korabeli képekkel gazdagon ellátott cikk beszámol az űrrakéták őseinek tekintett eszközök előkészítéséről, bevetéseiről és technikai különlegességeiről.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)