Elhunyt Magyari Béla

Magyari Béla Kiskunfélegyházán született 1949. augusztus 8-án. A helyi MHSZ repülőklubban kezdett vitorlázó gépen repülni. 1967 és 1971 között elvégezte a magyar és a szovjet repülőműszaki főiskolát is. 1972-ben lett a magyar légierő repülőtisztje, 1977-ben első osztályú vadászrepülő minősítést kapott. 1978-ban századosi rendfokozattal választották a magyar űrhajósjelöltek közé. A Szovjetunió és a szocialista országok Interkozmosz együttműködésének keretében a tagországok képviselői űrutazáson vehettek részt. Végül két jelölt, Farkas Bertalan és Magyari Béla vett részt a felkészülésen a Moszkva melletti Gagarin Ûrhajóskiképző Központban, 1978–80 között.

A Szojuz-36 fedélzetén végül Farkas Bertalan jutott a világűrbe, szovjet társa Valerij Kubaszov volt. Magyari Béla és Vlagyimir Dzsanyibekov alkotta a tartalék személyzetet. Magyari a repülés alatt az irányítóközpontban dolgozott. A repülést követően őrnaggyá léptették elő és megkapta a Magyar Népköztársaság Ûrhajósa kitüntetést. Mérnökdoktori címet szerzett, a rendszerváltás után fejlesztőmérnökként dolgozott a honvédségnél. Tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és dolgozott a katonai felderítő hivatalnál. Később a Belügyminisztérium, majd Magyar Ûrkutatási Iroda munkatársa volt, ahonnan 2006-ban nyugdíjazták. 2001-től hat éven át volt a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke.

Magyari Béla életpályájáról a MANT 2016-ban kiadott Táguló határok című interjúkötetében is beszélt. Egykori elnökünk, barátunk emlékét megőrizzük!