MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.11.15
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin február (2016.02.06.)

Az Aero Magazin 2016. februári számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Új, hivatalos nevek az égbolton – Döntés világméretű szavazással (Almár Iván)

A közelmúltban a Keplerről elnevezett űrtávcsővel ezernél is több exobolygót fedeztek fel, amelyek „anyacsillagai” közül csak néhánynak van neve eredetileg is. A cikk az égitestek elnevezésének történelmével ismertet meg bennünket tömör formában, kitérve a napjainkban szokásos elnevezési metódusokra – pl. a kisbolygókéra. Az 1919-ben megalakult Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) kezdettől fogva foglalkozik a hivatalos elnevezésekkel, így 2013-ban kezdeményezte – többek között – a legfontosabb, újonnan felfedezett exobolygók, illetve anyacsillagjuk elnevezését – mégpedig a nyilvánosság bevonásával. Ám az elnevezések szigorú feltételeknek kellettek megfeleljenek – a cikk felsorolja, mik is voltak ezek a feltételek, sőt melyek az egyenesen kizáróak... 182 ország – mind az öt lakott kontinensről – több mint félmillió szavazatot küldött be. Ezek eredményeképpen 2015. december 15-én az IAU nyilvánosságra is hozta az elnevezések listáját. A cikk néhány érdekes elnevezést közöl is, valamint azt is, mik egyes elnevezések (akár mitológiai, akár irodalmi) gyökerei. Érdekesség még, hogy a nemrég elhunyt David Bowie-ról is neveztek el egy csillagegyüttest. Szemléltető képek és egy táblázat is színesíti a cikket.

Visszatérő indítórakéták (Kálmán Béla)

Az űrkorszak előtt született fantasztikus regényekben gyakran fordultak elő függőlegesen induló és hasonlóképpen függőlegesen leereszkedő rakéták. A ténylegesen megvalósuló, függőleges landolásokra – talán az Apollo program holdkompjai kivételével – ezidáig nem volt példa. Az újból felhasználható fokozatokra sem a függőleges visszatérés volt a jellemző, bár tudunk néhány – többnyire nem túl sikeres – próbálkozásról. A magánrakéták és az űrturizmust célzó vállalkozások is erősen foglalkoznak a dologgal, a visszahozható első fokozat megoldását célozva – többek között takarékossági megfontolásból. 2015 végén és 2016 elején két sikeres visszatérést is végrehajtott az Amazon óriáscég alapítója Blue Origin nevű vállalatának rakétája, miközben épségben visszatért az általa szállított űrkabin. A SpaceX ugyanakkor több próbálkozással is kudarcot vallott. A leszállást nyílt vízi bárkákra telepített leszállóterekre próbálták ki – eleddig nem sok sikerrel. Ám legutóbb egy távközlési műholdakat pályára helyező rakéta első fokozata épségben landolt – a szárazföldön. A cikk nyitóképe ezt a fokozatot ábrázolja.

Indul az ExoMars (kálmán)

Elsősorban a marsi élet lehetőségét kutatja az ExoMars program két szondája, amelyek első képviselőjét március közepe táján tervezi felbocsátani az ESA. Ezt a berendezést Proton hordozórakéta juttatja pályára. A kedvező indítási ablak kihasználásával az egység idén októberre célba is érhet. Az első szonda két részből áll: a Mars körül keringő TGO egység, valamint a Schiaparelli nevű leszálló egység. A cikk részletezi mindkét berendezés vizsgálati célját, eljárását, valamint az ezekre a célokra alkalmazni kívánt eszközök adatait. Megtudhatjuk, hogy a tervek szerint miképp alakul a szonda pályája az út során. Az út és a leszállás körülményei adatainak aprólékos rögzítése fontos információkat szolgáltathat a későbbi szondák útjának megtervezéséhez. Az első szonda Mars körüli pályán maradó TGO egysége – napelemtábláinak köszönhetően – évekig működik majd, a leszálló egység azonban rövid élettartamú, napelemtáblái nincsenek. A program második szondáját a 2018. májusi indítási ablakra tervezik. Ennek a leszálló egysége többek közt egy Mars-járót és egy 2 méteres mélységig lehatoló mintavevőt is visz magával. A cikknek része több színes kép, illetve magyarázó rajz.

Vosztocsnij – elillant százmilliárdok (Meruk József)

A Szibériában épülő űrrepülőtérről fontos emberes űrrepülés startját törölte az orosz űrügynökség – a Vosztocsnij beruházásainak lebénulása miatt. Egyúttal az orosz védelmi minisztérium által megrendelt, titkosított távközlést szolgáló műholdak hordozórakétáinak négy indítását is kivették az Amur megyében létesülő kozmodrom menetrendjének terveiből. Az orosz űrkutatás rendszerhibáit a beruházók által elkövetett tucatnyi bűncselekmény tetézi – számos hír érkezett sikkasztásról, hűtlen kezelésről, ügyészségi és bírósági eljárásokról. A cikk további programok felfüggesztéséről, átütemezéséről is tudósít. Az építkezések körüli gondokkal összefüggésben az infrastruktúra kiépítése is akadozik. Vosztocsnij példája is jól láttatja, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus miatti Oroszország-ellenes szankciók, a kőolaj világpiaci árának drasztikus csökkenése, valamint a terrorizmus elleni fellépésben az orosz szerepvállalás Moszkvát a költségvetés újratervezésére kényszerítette. Hiába Putyin személyes figyelme az építkezések felett, a határidők egyre kitolódnak, s dédelgetett tervek válnak semmivé. Eközben Bajkonur jelentősége ismét fölerősödik, az ottani fejlesztések rendes mederben haladnak, így az Egyesült Államokkal folyamatos az együttműködés, a Nemzetközi Űrállomás személyzeteinek oda-vissza szállítása is biztosított – ez némileg enyhít az anyagi természetű gondokon. Egyelőre ugyan nem mond le Oroszország a Hold meghódításának a programjáról, bár a távlati űrprogramok költségvetése és a módosítások nem sok okot adnak a derűlátásra. A cikket az építkezésekről készített képek egészítik ki.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)