Az Aero Magazin űrhírei a 2013. október és 2014. február közötti űrstartokkal kezdődnek – az összeállítás Horváth András munkája.
Rövidebb-hosszabb cikkek – ismét Horváth Andrástól:
Valerij Kubaszov (1935–2014)
A februárban elhunyt, közismert űrhajós nevezetes repülései – többek között a Farkas Bertalannal együttes küldetés.
A Curiosity útja
A másfél éve működő Mars-autó újabb, kockázatos programot hajtott végre – sikerrel! Ennek részleteiről olvashatunk, valamint a képekből gazdag „termés” is látható.
ISS-hírek: nanoholddömping
2013 novemberétől 2014 februárjáig sorolja a cikk azoknak a berendezéseket, amelyeket robotkarok segítségével és űrruhába bújt pilóták sétái során, az ISS programjai keretében az űrbe kijuttattak, illetve űrséták során megjavítottak. Ezek az eszközök számos ország megrendelései révén jutottak ez alkalommal űrbéli pályájukra. Szintén sok kép teszi szemléletessé a cikk tartalmát.
Gaia
2013 decemberében juttatták az űreszközt a Föld–Nap rendszer Lagrange-2 pontja környékére, ahonnan asztrometriai méréseket fog végezni. A sok nemzetet magában foglaló Hipparcos program folytatása ez a vállalkozás, amelyben hazánk is részt vesz – a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont révén. Egy fénykép és egy részletes magyarázattal ellátott ábra is tartozik a cikkhez.
Költségekről és alternatívákról – Ûrköltségvetések és hordozórakéták (Almár Iván)
A cikk bevezetőjében egy, az Euroconsult által nyilvánosságra hozott jelentésről olvashatunk, nevezetesen a 2013-as esztendő űrköltségvetéseiről. Figyelemre méltó az a folyamat, hogy az állami mellett a magánszektor egyre nagyobb arányban jelenik meg az egyes országokban – ez átalakíthatja a beruházások szerkezetét. Megfigyelhető az is, hogy az újonnan fellépő, jobb gazdasági helyzetben levő országok kiszélesítik az űripar piacát. Ezeket az észrevételeket a cikk számadatokkal is alátámasztja.
Komoly tétel mindenkor a hordozórakéták költsége, és éppen ezek a verseny egyik jelentős területe. Ebbe a versenybe egyébként a technika is beleszól: a plazmahajtóművek – hatékonyságuk miatt – könnyebbek, így a pályára feljuttatandó eszközök is olcsóbbak lehetnek. Valamely űrprogram űreszköz feljuttatását igényli – ám kérdés, mikor mely űrprogram mekkora hajtóművet igényel, és viszont: nem mindegy, hogy egy legyártott hajtómű mikor jut feljuttatandó „hasznos teherhez”. Nem feltétlenül magától értetődő ugyanis, hogy a megrendelők elképzelései és igényei mindenkor szinkronban vannak a hajtóművek gyártóinak kapacitásával.
Igazi gazdasági és politikai vita kereszttüzében áll az amerikai hordozórakéták fejlesztésének kérdése. A magánszektor ugyanis kemény konkurenciát jelenthet az állami beruházásokkal szemben – éppen akkor, amikor a Hold és a Mars emberes expedícióinak megvalósítását tervezik óriási hordozóeszközökkel. A magánvállalkozások egyelőre csupán ígérik az olcsóságot, ám még nem bizonyítottak – szemben a már eredményeket felmutatott, állami megrendeléseket hagyományosan teljesítő cégekkel, amelyek viszont drágábbnak és nehézkesnek bizonyulnak. Lehetséges, hogy az állami megrendelések súlypontja eltolódik a jelenleg magánvállalkozásokként működők felé? Vagy legalábbis képesek-e a magánvállalkozások állami támogatás nélkül is felvenni a versenyt? Látványos képek láthatóak a tervezett, illetve a már megépült hordozóeszközökről.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)